Az otthoni pálinkafőzés szabályai





A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 2010. szeptember 27. kezdettel lehetővé teszi minden 18. életévét betöltött természetes személy számára, hogy lakóhelyén, vagy gyümölcsöse helyén saját tulajdonú berendezésével pálinkát, azaz párlatot állítson elő saját termelésű, vagy akár vásárolt gyümölcséből. A jogszabály azon kívül, hogy megteremtette a lehetőségét a pálinka "otthoni" előállításának, konkrét előírásokat is tartalmaz a tevékenység folytatásával kapcsolatban, melyek betartását a vámhatóság ellenőrzi.

A bevezető mondatban foglaltak a kötelezettségek megismerése szempontjából máris jelentőséggel bírnak, hiszen tartalmazzák a legfontosabb kérdésekre - azaz ki, hol, mivel és miből állíthat elő párlatot - a választ. Annak érdekében, hogy mindenki, aki párlat előállítással otthonában, mint magánfőző akar foglalkozni és tevékenységét a jogszabályi előírások maradéktalan betartása mellett végezhesse, szükség van a nagy vonalakban leírt válaszok bővebb kifejtésére is. 


Ki? 

A jogszabály meghagyta a bérfőzés intézményét, mely szerint a továbbiakban is lehet bérfőzető természetes személynek szeszfőzdében párlatot előállíttatni. Ez azért fontos, mert a magánfőzetők személyi körét leszűkíti, abban a tekintetben, hogy adott évben az egy háztartásban élők vagy csak magánfőzők, vagy csak bérfőzetők lehetnek, a kettő variációjára nincs lehetőség. A tevékenységek kombinációját nemcsak tiltja a jogszabály, hanem folytatóját anyagi hátránnyal is sújtja. Természetesen ez a kötelezettség nem vonatkozik az idei évre. 

Hol?

Az előállítás helye vagy a lakóhely, vagy a magánszemély gazdaságának helye lehet, további előírást ezzel kapcsolatban nem fogalmazott meg a jogalkotó. A szeszfőzdék vonatkozásában viszont már magánfőzésre használt párlat előállítására alkalmas desztilláló berendezések tárolását is megtiltja. 

Mivel? 

Párlatkészítést kizárólag saját tulajdonú berendezéssel lehet végezni. A magánfőzető engedély nélkül tarthat birtokában párlat előállítására alkalmas berendezést, berendezéseket. Ugyanakkor a pálinkafőző berendezés előállítása akár saját célra történik, vagy eladásra, tagállamból vagy harmadik országból továbbértékesítési céllal történő behozatala, értékesítése már előzetes engedély megszerzése mellett végezhető tevékenységnek minősül. Az engedély iránti kérelmet a lakóhely szerinti megyeszékhelyi Vám- és Pénzügyőri Hivatalhoz kell benyújtani. Egyetlen kikötést tesz a jövedéki törvény a magánfőzető által használt desztilláló berendezéssel kapcsolatban, nem lehet nagyobb űrtartalmú 100 liternél. A vámhatóság kizárólag a tevékenység folytatását engedélyezi, így az előállítást és az értékesítést. 

A magas nyomású, robbanás veszélyes berendezések használatával kapcsolatos előírások ellenőrzésével a vámhatóság hatáskörrel nem rendelkezik, ennek értelmében a desztilláló berendezés technológiai, műszaki paramétereit, alkalmazhatóságát és biztonságos használatának feltételeit nem vizsgálja. 

Miből?

Magánfőzés keretein belül párlatot csak gyümölcsből, illetve gyümölcsből származó alapanyagból lehet előállítani, egyéb termékből alkoholtermék, szesz előállítása nem megengedett. A tiltott termékek előállítóját mulasztási bírság szankció alkalmazása mellett a termék előállítására használt berendezés lefoglalása és elkobzása büntetés is fenyegeti.

Mennyit? 

Egy háztartásban élő magánfőzetők egy naptári évben összesen 50 liter 86 térfogat százalékos párlatnak megfelelő mennyiségű párlatot (pl.: 86 liter 50 fokos, 100 liter 43 fokos, a liter és a szeszfok szorzatának század része a 43 hektoliterfokot nem haladhatja meg) állíthatnak elő adómentesen, illetve maximum 200 liter mennyiségig lehet előállítást végezni. Szeszfok megállapítására alkalmas fokolóval a magánfőzőnek nem kell rendelkeznie, ezért a Jöt. 3. számú melléklete szerinti kihozatali arányszámokat kell alkalmazni az előállított termékmennyiség megállapításához. 

Az 50 literes adómentes keret valószínűsíthető elérését megelőző három munkanappal a vámhatósághoz kötelező - adóbevallással egy tekintet alá eső - bejelentést tenni, melyben az adó megállapításához szükséges adatokat kell megadni. A bejelentést kizárólag írásban lehet benyújtani a vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon, vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban. A jövedéki adó összege az előállított pálinka literjének és szeszfokának szorzata alapján kapott összeg század része szorozva a mindenkori adómérték hektoliterfokra levetített összegével, jelenleg 2761,- forinttal (az adómentes kereten felül előállított 1 liter 50 valódi szeszfokú párlat adója: 1380,5 forint).

Értékesítés? 

Újdonságként jelentkezik, hogy akár a bérfőzött, akár a magánfőzés keretében előállított párlatot el lehet adni. Természetesen csak adózott párlat értékesíthető és az is csak legfeljebb kettő literes kiszerelésben, párlatzárjeggyel ellátva. Értékesítést csak az a regisztrációs számmal rendelkező, kistermelőnek minősülő személy folytathat, aki saját gazdasága helyén vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében végez tevékenységet.

Párlatzárjegyek megrendelését a magánfőzető bejelentésével (adóbevallásával) egyidejűleg, míg a bérfőzető a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatvány benyújtásával teszi meg a hatósági felügyeletet ellátó megyeszékhelyi vám- és pénzügyőri hivatalnál. A bérfőzetők szempontjából fontos dolog, hogy a szeszfőzdei előállítás során már nyilatkoznia kell arról, hogy az előállított pálinkából milyen mennyiséget kíván értékesíteni, hiszen a befizetendő adót a szeszfőzde állapítja meg és szedi be. 

A zárjegyek átvételére külön jegyzék aláírása mellett a zárjegyek előállítási költségének megfizetése után kerülhet sor. 

A jogszabályi kötelezettségek rövid ismertetésén túl említést kell tenni arról, hogy a pálinka előállításához használt desztilláló berendezések tűz- és robbanás veszélyesek, ezért mindenki felelősségteljesen, mások és saját maga testi épségére vigyázva folytassa tevékenységét. Meg kell említeni továbbá, hogy a pálinkát emberi fogyasztásra állítják elő, ezért az alapanyag elkészítésénél már ügyelni kell a megfelelő minőségre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a csonthéjas gyümölcsök magjában található cián tartalom a végtermékben is fellelhető, így az elfogyasztott pálinka akár mérgezést is okozhat. A pálinka előállítás gyakorlati kérdéseiben érdemes felkeresni a bérfőzési szeszfőzdéket, hiszen ők évek, évtizedek óta folytatják tevékenységüket és tapasztalataikat az induló magánfőzők is minden bizonnyal kamatoztatni tudják. 

A fentebb részletezett kérdéseken túl minden bizonnyal felmerülnek további kérdések is, ezért fontos, hogy ha valakinek problémája adódik, vagy egy rendelkezés nem egyértelmű minél előbb érdeklődjön az ingyen hívható 06/40-346-262 (FINÁNC) számon. A közvetlen elérhetőségeken túl naprakész információkat szerezhetők be a www.vam.gov.hu internetes portálon.


(forrás:fogyasztok.hu)